Grundig PA1

Mi ez? Radiátor? Kémrepülő? Háztartási robotgép? Nem, csak egy nem mindennapi mini-hifi, mégpedig a Grundig PA – Fine Arts szériájának legkisebb tagja. Több, mint 10 éven keresztül volt hozzá szerencsém.

Régebben, ’90 valahányban érkezett körünkbe. Ha jól emlékszem korabeli árára, 90 ezer forint környékén mérték. Sokat volt hallgatva, sokan sokféle helyen használták, ez sajnos az évek során meglátszott rajta. Jelenleg erős antennahiánnyal, itt-ott kopásokkal, CD játszó problémákkal küszködik, de még mindig szól. Kategóriájában nagy szájtátást tud okoztni, de ne menjünk ennyire előre, nézzük meg kívül-belül kicsit részletesebben.

 

 

 

Az űrhajó leszállt…

Előről hasonlít a legjobban hifire, minden más szögböl egyre inkább megbizonyosodik róla az ember, hogy ez valami rossz vicc. Kevesen találták szépnek, úgy néztek rá, mint egy dizájnos szobaradiátorra. Formájából adódóan nehéz értelmesen elhelyezni, hogy hozzáférjünk minden gombhoz, és ne takarjuk el a hangszórókat sem.

Elöl az LCD körül található három gomb az Intro (a CD-n lévő számok elejéből játszik le néhány másodpercet), az UBS (Ultra Bass System, 2-4-6-8-12 fokozatokban), és az Info (CD-nél a számokból hátralévő időt, album teljes idejét lehet megnézni). Van még itt egy készenléti állapotot visszajelző lámpa is.

Bal oldalt egymás alatt a CD lejátszó ismétlést és véletlenszerű lejátszást lehetővé tévő gombjai, a rádió állomás mentése és törlése gombok vannak elhelyezve. Ugyanez jobb oldalt kimerül a funkciógombokban, vagyis, hogy épp mit hallgassunk: rádió ( és AM/FM váltás), CD illetve kazetta.

Középen az állomáskeresés, csatornaléptetés és egy háromsávos equalizer mellett figyel a kisméretű citromfacsaró, mint hangerőszabályzó. Alul a kazettaajtó és a magnó gombjai vannak.

Kezelőgombokból jutott felülre is: itt a főkapcsoló, és a CD játszót vezérlő 4 gomb (stop, előre-hátra léptetés, play/pause). Itt lehet betenni a CD-t is, jobb oldalt van az antenna (helye). A kipattintható „Power pack” feliratú rész az elemtartó (8db R20 góliátelemnek). Elem és hálózati feszültség mellett még autóban is használható a hozzáadott szivargyújtó-kábellel. Sajnos külön bemenet – AUX – nincs rajta, egyéb jelforrást nem köthetünk rá (átalakítás nélkül).

 

 

Van hozzá távirányító is, a ki/be kapcsoláson kívül hangerőt állítani, CD lejátszást és rádiót működtetni lehet vele. A táv-hangerőszabályozás a készüléken motorral történik, vagyis a távirányító nyomkodása a tekerő fel-le csavarását eredményezi. Nagyon precízen állítható.

Hangszórókból 5 darabot találunk benne, 2-2 a két oldalán kiálló „szárnyon”, egy pedig az alján hátul, ez a basszus hangsugárzó.

 

 

…és felfedte idegen technikáját

A szokásostól eltérően most csak kicsit lesz szétszedve megfelelő szerszám és főleg idő hiányában. A két szubcső melleti oldallemezeket eltávolítva betekintést nyerünk az táp és erősítőpanelre. A tarfó után Graetz-híd egyenirányít, és egyetlen 10000uF kondi pufferel. A jobb és bal csatornáért egy saját magával hídba kötött TDA7370-es quad-sztereó végfok IC felel, így a kapott 14,4V-os táp mellett 2x18W-ra képes. TDA7396 dolgozik a szubtartomány erősítésén, 4Ω-on szintén 14,4V-tal hajtva 27W-ot ad le. Leírva a teljesítmény nem nagy eresztés.

Lényegében 2.1-es rendszerrel van tehát dolgunk, melynek alapja a Mitsubishi M62413FP névre hallgató hangprocesszora. A hangerő potméterrel szabályozzuk az IC összes csatornájára (L+R+sub) érvényes szintet. A három hangszín csúszka a készülék elején az processzor treble/mid/bass szintjeit, az UBS gomb pedig a Super bass nevű szolgáltatását állítja. 4 bemenete van (3-at használ a PA-1 -rádió/CD/kazetta), és 4 csatornát tud vezérelni, 2 magas/közép és 2 mély (ebből is csak 3-at használunk, jobb, bal, és egy sub).

Ezen kívül van még egy vezérlőáramkör az LCD mögött, a tunernek, a magnónak és a CD lejátszónak is külön panel mondja meg, mit is csináljon. Utóbbi TDA1311-es DAC-t használ.

A méretes transzformátor legalul foglal helyet, sajnos kevés információ áll róla rendelkezésre. Két primer köre van, 115 és 230V-ra, és egy szekunder, ami szép kerek, 11,3V-os feszültséget ad. Beépített rövidzárvédelem és 1A-es főbiztosíték is van.

 

 

Kemény műanyag rács védi az oldalsó sugárzókat, ezt eltávolítva rögtön két hangszóró figyel, a közép és magas. Ha a középhangszórót is eltávolítjuk, nagyon durva csillapítással találjuk szembe magunkat: egy összetekert hullámkartonnal. Végigmegy a csőben a túloldalig, ez hát a Grundig által Sound tube-nak nevezett rendszer. A vezetékek keresztmetszete 2×0,5mm2, ilyen megy a subhoz is, nem méretezék túl az biztos.

 

 

A 4cm átmérőjű tweeter Nokia gyártmányú, egy 3,3uF-os bipoláris elkoval van neki leválasztva a legmagasabb tartomány, enyhén előrefelé sugároz. A középhangszóró ismeretlen gyártmány, gumi szél, papírmembrán, 13cm átmerő és szintén 8Ω jellemzi. A sub hangszórós része nem lett szétszedve, de az erősítő alapján 35-40 wattnál valószínűleg nem nagyobb teljesítéményű, 4Ω-os és 16,5 centis. Amennyire látszik, itt is gumi a perem, a membrán pedig impregnált papír. A hátulja egyetlen légtér, innen adagolja előre a mélyhangokat és a levegőt két előre álló csövön keresztül.

 

 

Hang

Hangilag nagyon érzékeny az elhelyezésre, a legjobban akkor szólt, ha egy, kb. 30m2-es szobába a földre középre volt téve. Nyilván ezek a lehetőségek egyszerre ritkán jönnek létre, ezért egyszerűen fejmagasságban szekrénytetőn volt.

Alaphelyzetben sem rossz, csak a középmezőnyből van kevés, ezen segíthetünk az equalizer beállításával. Az UBS gombot nyomogatva kezdődik a móka, méretéhez képest szó szerint brutális basszust lehet kicsalni a dobozból – persze hallatszik, hogy műanyagból van, de egyáltalán nem zavaró. A két csövecskén közben rendesen jön a langyos levegő – innen a radiátor jelző. Ha már így állítjuk be, hozzá kell tolnunk a 10KHz-es potmétert is, különben elveszik a felső tartomány. Na, ha nem brummogtatni szeretnénk, akár ki is kapcsolhatjuk az említett funkciót, és beállíthatjuk finoman is a dolgokat.

A hangerőszabályozó feltekerésével pedig jön a széles mosoly, ugyanis az említett hangminőség megmarad legalább félhangerőig, sőt tovább is, de ott már a mélyhangszóró ki szeretne szakadni a helyéről. Torzításnak nincs nyoma, UBS-sel nem gyilkoltam, azt valószínűleg nem úsznánk meg ilyen könnyen. Ha nem is „Space fidelity” – ahogy a felirat hirdeti -, de mindenképpen „high”, kategóriáján belül legalábbis.

A gyengeségeivel is megérte az árát, és bár ez régen volt – újonnan már rég nem lehet kapni -, egy ma ~90 ezer körüli mini-hifivel könnyedén felveszi a versenyt hangminőségben, miközben annyira hülyén érdekesen néz ki, ahogy semmi más.